Elzászi hétvége

Pénteken indultunk el Nellivel egy két és fél órás autóútra, miután megebédeltünk a magaslati bírósági étteremben, a 27. emeleten. Mülheimben, egy Diana nevű szállodában foglaltam két éjszakára szállást. Advent első hétvégéje volt, szerencsénkre éppen péntek este gyújtották meg a fényeket a kis elzászi városkában, ami arról is híres, hogy itt ez a a Bugatti otthona. Volt a főtéren egy karácsonyi koncert, a hatalmas fa mellett egy vadító Bugatti is. A főtéren levő hangulatos étteremben vacsiztunk: Nelli csülköt evett, én pedig helyi vékonyka lángost egy vastagabb csapolt Leffével. 

Szombat reggel először megnéztük Haut Koenigsburg várát, amely kb. 800 méter magasról vigyázza a tájat, majdnem ezer év óta. Szerencsénk volt az idővel, fent szép napsütés volt, csak a völgy volt ködös.

Ahogy a képen látszik, Elzászban is rendes emberek laknak, szokás volt decemberben disznót vágni errefelé is.

Ilyen szép boros tájakon vitt az útunk. Főleg fehérborairól híres a borvidék, volta, haol Nelli rizlinget ivott, otthonra pedig egy szilvánit vettünk. 

A következő megálló Colmar volt, a környék harmadik legnagyobb városa. 30 évvel ezelőtt jártunk már Nellivel ezeken a helyeken, amikor Freiburgban takarítottunk a nyáron. Szép volt a karácsonyi vásár, nagy tömeg volt (bár akkor még nem jártunk Strasszburgban). Nem volt könnyű parkolóhelyet találni, jó hosszan sétáltunk be az egyébként jól kiépített karácsonyi vásár útvonalon. 

Alább a colmari katedrális, sajnos zárva volt, amikor ott jártunk.

Voltak olyan terecskék, ahol annyian voltak, hogy nem is mertünk bemenni. Nagyon szépek voltak viszont a díszítések a házakon, falakon, sok helyen macik kandikáltak ki. Vettünk egy eredeti kis betlehemet luxemburgi házunkba. Egyébként nem nagyon érződött, hogy egy nagy keresztény ünnepre készülődnének az emberek, egy Black Friday utáni nagy vásár volt az egész, persze nagyon csinos-hangulatos módon, finom forralt borokkal. 

Egy helyi termelő boltjában finom sajtokat kóstioltunk, a hatalmas darabokból vettünk néhány vékony szeletecskét is, ma este megkóstoljuk finom elzászi borral. 

Egy jó két órás séta után visszamentünk a szállodába, ahol Nelli pihengetett egyet, én pedig kipróbáltam a szaunás wellness részleget. Közben néztük Kinga portugál meccsét is (előző este is, illetve aznap este úgyszintén: egyéniben felejtős volt, a párosok jók voltak, de érem nem született). 

Este beautóztunk a világszerte híres karácsonyi vásárt szervező Strasszbourgba, egy város széli P+R parkolóból villamosoztunk be. Itt is sok szépséget és tömeget láttunk. Nem egy helyen vannak a  vásáros bódék, hanem a belváros szinte minden nagyobb tere be van rendezve. 

A séta végén nagy találtunk egy régi házikóba aljában berendezett vendéglőben egy asztalt.

Ma vasárnap kilenc körül mentünk le reggelizni, jó volt a kaja. Kényelmesen elindulva a szomszédos jezsuita katedrálisban mentünk el misére, vidám énekes, jó hangulatú misét tartott az afrikai jezsuita atya. Ezután a szokásos módon ismét bementünk Strasszburgba, világosban is körbesétáltuk a belvárost. További csecsebecsékkel gazdagodtunk, majd három körül elindultunk hazafelé. 

A képeken is látszik, hogy milyen széles csatorna veszi körbe a történelmi belvárost, sok kis hidacskával.

A katedrálsi ezen oldalán láható egy nagoyn régi és híres óraszerkezet. Előtte pedig a hatalmas vásár.